Köszöntelek. Ha itt jársz, gondolom, okod van rá. Valakire emlékszel, akit szerettél és aki elment. Akit gyászolsz. Akire gondolsz. Aki hiányzik.

Én így vagyok ezzel. Számomra fontos, sőt: nélkülözhetetlennek tűnő emberek távoztak. És valamit tennem kellett. Erre hoztam létre ezt az emlékoldalt. Akárhol is vagyok a világban, mindenhonnan tudok gyújtani egy (virtuális) gyertyát. Kicsit „ott” lenni, vele, velük… hiszen ők mindig velem, bennem vannak. Legalábbis az emlékük biztosan.

Hagyhatsz üzenetet „nekik”, vagy csak egy gyertyát helyezel itt el… Lehet, csak ránézel egy képre… és sírsz. Vagy kapcsolódsz.

És az élet megy tovább…

Ha valakinek te is szeretnél itt egy emléket állítani, írj nekem.

Az élők üdvözletével,

Tamás

9 thoughts on “Emlékezünk…

  • 2015 december 21, hétfő at 15:33
    Permalink

    Drága Szüleimért,Nagyszüleimért, Barátaimért, Rokonokért, szerelmeimért és minden közel álló emberért égjen a gyertya.
    Nyugodjatok békében, Veletek vagyok.
    V.M /Baba/

  • 2015 december 21, hétfő at 15:30
    Permalink

    Drága Szüleimért, Barátaimért, Kedveseimért,rokonaimért akik nagyon de nagyon hiányoznak, s nem tudok felejteni, a bánat elkísér mindennap,mindenhol.

  • 2015 december 9, szerda at 19:49
    Permalink

    Drága Ildikó, a fiatalságunkra gondolok, milyen sok és szép dolgot töltöttünk el együtt.
    Sajnálom,hogy utolsó, már megkésett levelezésünk idején nem mondtad el,hogy milyen
    nagyon beteg vagy, Veled vagyok, mindíg kedveltek, szeretettel gondolok Rád.
    Nyugodj békében drága Ildikó, R.I.P.

  • 2010 november 1, hétfő at 09:45
    Permalink

    Boross ferenc , Boross Ferencné. Emléketek örökké élni fog. Nyugodjatok békében.

  • 2010 november 1, hétfő at 09:43
    Permalink

    Kisbabánkért. Aki nem lehetett sokat köztünk. Kiss Ferenc Zoltán. Életünk értelme voltál. Hiányzol!!!!

  • 2010 november 1, hétfő at 09:40
    Permalink

    Barátom Tóth Ferenc. Fiatalon ragadott el a betegség. Amely sajna nem válogat, csak vissz.

  • 2010 november 1, hétfő at 09:39
    Permalink

    Keresztapám Kiss Ferenc. Aki hírtelen és értelmetlenűl ment el töllünk. Emléked örökké élni fog.

  • 2010 november 1, hétfő at 09:37
    Permalink

    Nagyszüleimért. Nagyon hiányozznak. Az élettapasztalatuk, a bölcsességeik, hogy mindig tudták mikor mit miért kell mondani, tenni, csinálni. HIÁNYOZTOK!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük